Tegnap elmentem a házi orvosomhoz, mert mostanában egyre jobban fáj a gyomrom, és gondoltam hátha kaphatok egy erősebb gyógyszert a jelenleginél. A vizsgálat után, nem gyógyszerrel, hanem egy klinikai beutalóval jöttem ki a háziorvostól, és sürgős belgyógyászati vizsgálatra indultam. Nem nevezem meg a klinikát, valójában ez most nem is fontos.
Miután egy órás keresgélés után megtaláltam a helyet ahová mennem kellett, beadtam a papíromat, és azt mondták egy kicsit csüccs le. Én szófogadó kislány vagyok, ( :) ) és gondoltam akkor ha csüccs hát csüccs. Várjunk. fél tizenkettőkor értem be, akkor kezdődött a csüccs. Szeretem az embereket, és mivel épp nem volt jobb dolgom őket figyeltem. Sajnos rengeteg beteg ember van, ezt el kell mondjam, és néha azt éreztem a a szívem szakad meg egy- egy beteg néni vagy bácsi láttán. Kb fél órája lehettem ott, mikor behoztak egy hölgyet a neurológiai klinikáról, az influenza tipikus tüneteivel. No de nem ám egy enyhe valamiről beszélek itt, hanem magas láz, verejtékezés, végtagfájdalom, erős amolyan tüdőt tépő köhögés. A vizsgálat azonban váratott magára, vele, és a férjével is azt közölték amit velem, csüccs, és majd szólítjuk. Érdekes reakciót váltott ki szegény minden egyes köhögésroham alatt, nem volt szívmelengető látvány ahogy elkezdtek elhúzódni az emberek, és természetesen rögtön szóba került az új H1N1 vírus is. Mostantól, nem csak a betegségtől szenvedett, hanem még zavarban is volt szegény a rohamokban jövő köhögések szünetében. Fél négyig folyamatosan jöttek a betegek, és mi együtt mint egy nagy család vártuk, hátha történik valami, és bejutunk ha már vártunk...
Nem úgy megy az, közölte az ügyeletes orvos, mert az egész megyéből ide hoznak mindenkit, és bizony ahogy mondom mindössze 3 orvos volt.
Sajnáltam az orvosokat, és bár nem vagyok egy türelmes típus, csendben vártam mi lesz. Idős emberek, akik menni nem bírtak, egy helyen mindenki. Vírusfertőzött, baktériummal fertőzött, hasmenéses, és én a gyomrommal.
Az idő megy, és mindenki egyre türelmetlenebb lett, de valahogy mégis elfogadtuk a sorsunkat.
Fél négykor kimondták a nevem...Huhh azt hittem hallucinálok, de nem. Engem hívtak.
Bementem, hát nekiugrottak kivizsgálni, na de nem a gyomromat, hanem vérvétel, EKG, vérnyomás, meg, hogy milyen betegségeim voltak, és néha azt is megkérdezték minek vagyok egyáltalán ott.
Miután Queen-t dúdolva megmérte egy ápoló a vérnyomásom elmondták, hogy egyenlőre ennyi, de el ne menjek, mert azt nem lehet, és, hogy kb 3 óra múlva újra behívnak ha meg lesznek az eredményeim.
Hát oké, újra csüccs, és várunk tovább. Közben jönnek ...jönnek.. az új betegek, jól látják, a mennek hiányzik. Mert nem mennek. Mindenki csak jön. Hely már nincs, sokan az infúziójukat sem tudják hová tenni, van aki az ölében tartja. Van aki órák óta alszik, néha felnéz, hogy nem hívták- e , aztán "megnyugodva" pihen tovább. Van olyan is aki csak arra ébred fel, mikor a tolószékét odébb tolják, hogy helyet csináljanak egy újabb betegnek. Órák telnek el, és tulajdonképpen alig történik valami. Ülünk mint egy nagy család, és csak azt látja mindenki, hogy lassan félhomály lesz a teremben, esteledik, de még mindig csak vagyunk. Kérdések nélkül is tudja mindenki a másik ember baját, nevét, esetleg még a taj számát is. Tudjuk már ki nős, hol dolgozik, vagy mi volt a munkája a nyugdíj előtt. Csak az nem derült még ki, hogy ki az aki mehet haza, és ki marad pihenni a kórházi ágyában.
19 órakor kijön az ápoló hölgy , és megkérdi ki az aki esetleg éhes. Egész nap nem evett senki, de nincs jelentkező. Nem tudni miért, nem szólunk, hogy majd éhen halunk, gondoljuk ezzel elfogadnánk, hogy sosem megyünk többé haza.
Az idő múlik, és egyszer csak érzem, hogy baj van. Fáj a torkom. Nem bírok nyelni. Érthetetlenül állok a dolog előtt, tulajdonképpen egészségesen jöttem be, mi lehet ez. 19.45 elhangzik a nevem.
Végre bemehetek, és talán haza, ha már nem is a 20-as busszal. Bemegyek hát, és elmondják meg kell tükrözni a gyomrom, de nem most, mert ahhoz másik beutaló kell, egyébként nincs baj, minden eredmény hibátlan. De, hogy is vagyok most?
amíg vártam : Acut garatgyulladás....egy vírus. előfordul az mondja az orvos, vannak itt betegek páran.
Apropó betegség, járvány:
Na bumm, majd lesz valahogy..
Vigyázzon magára mindenki, és jó egészséget kívánok. Az élet nem egyszerű, de élni jó. Oltás a jövő héten, és a többi...............
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése