Halhatatlanok

Nem is tudom sem szóban sem írásban megfogalmazni milyen hatással vannak rám ezek a filmek, visszatér a gyermekkor, mintha az ember az időben utazna. Egyszerűen mesés. Ezeket a filmeket nézni, a dalokat hallani olyan érzés amit nem minden nap él át az ember. Nagy kár, hogy nem készülnek már hasonló remekek. A mostani világ modern filmjei, a horror, a krimi, az akciók, sci-fi, nem pótolhatják soha ezeket a klasszikusokat. Magyarország igenis tele van, és volt ragyogó csillagokkal, de az úgynevezett fejlődés a múltba taszítja őket. Nagy színészek akik nélkül üres lenne ez az ország.









Gyászol az ország, és teheti is, hisz elveszítettünk megint valakit aki értékesebbé tett minket. Meghalt Bujtor István.



Bujtor István július végén, életveszélyes állapotban került a veszprémi kórházba. Állapota fokozatosan, lassan javult, és csütörtökön arról érkezett hír, hogy a művészt kiengedték a kórházból, és rehabilitációját Budapesten folytatják. A Figyelőnet értesülései szerint Bujtort két napja a budapesti Állami Egészségügyi Központ intenzív osztályán kezelték, és már a Veszprémi Megyei Kórházból való átszállítása óta nem voltak agyi életjelei.

Bujtor Istvánt az 1980-as A Pogány Madonna óta szinte mindenki a dörzsölt, vitorlázást és nőket sem megvető balatoni nyomozó, Ötvös Csöpi szerepéből ismeri. Csöpi és partnere, Kardos doki (Kern András) összesen négy bűnügyet göngyölítettek fel a moziban (a Madonna után jött a Csak semmi pánik, Az elvarázsolt dollár és a Hamis a baba), tíz év kihagyás után, a 2000-es években pedig átköltöztek a kisképernyőre, hogy a Zsaruvér és csigavér-tévéfilmekben folytassák a balatoni nyomozást.

Az eredeti Ötvös csöpi-filmek valami egészen egyedit tudtak: a korábban magyar filmen nemigen létező vicces akciókrimik menőségükkel elérhető közelségbe hozták a nyugatot, miközben a mindenki számára ismerős és kedves balatoni hangulatot árasztották magukból. Bujtor nem véletlenül találta ki, hogy az Ötvös Csöpi-filmek helyszíne a Balaton legyen, szenvedélyes vitorlázó, hatszoros magyar bajnok volt.

Persze az 1942-es születésű Bujtor karrierje nem Csöpivel kezdődött. A közgazdász végzettségű Bujtor első filmszerepét az 1964-es A kőszívű ember fiai-ban játszotta, első főszerepét pedig az ugyanebben az évben bemutatott Máriássy Félix rendezte Karambol-ban alakította, ahol féltestvérével, Latinovits Zoltánnal játszott együtt.
Forrás: [origo]
Bujtor István és Kern András a Hamis a baba című 1991-es filmben

Folyamatosan kapta a filmszerepeket, miközben színházban is játszott: pályája során tagja volt a győri Kisfaludy Színháznak, a József Attila Színháznak, a Pécsi Nemzeti Színháznak, a Vígszínháznak, a székesfehérvári Vörösmarty Színháznak és a veszprémi Petőfi Színháznak, melynek 2007 végétől igazgatója volt.
Jelentősebb filmes, illetve tévészerepei közé tartozott a Bors (1968) című tévésorozat, Simó Sándor Szemüvegesek (1969) című filmje, Szomjas György Talpuk alatt fütyül a szel-e (1976) és az 1979-es Sándor Mátyás című Jules Verne-adaptáció.

Számos színházi rendezés fűződik a nevéhez, a Petőfi Színházban az elmúlt évadban mutatták be a Száll a kakukk fészkére alapján készült Kakukkfészek című darabot a rendezésében, amelyben Bromdent, a hatalmas termetű, magát süketnémának tettető indián szerepét is eljátszotta.
Forrás: [origo]
Bujtor István és Eperjes Károly a Kakukkfészek című előadásban

Filmrendezőként először A Pogány Madonná-ban próbálta ki magát, és a többi Ötvös Csöpi-filmet is ő maga jegyzi, valamint A három testőr Afrikában című 1996-os Rejtő Jenő-adaptációt. A Szomszédok című tévésorozat huszonkét epizódját rendezte, a 213. részben szerepelt is: Taki bácsival, Almával és Sándorral hajókázni indultak a Balatonon. Rendszeresen szinkronizált, elsősorban Bud Spencer filmjeit: huszonhétszer kölcsönözte a hangját az olasz színésznek.


Ehhez nehéz lenne bármit hozzáfűzni, halálával kevesebbek lettünk.