Üdvözöllek az oldalamon! Ez a blog én vagyok. Szeretettel köszöntelek a gondolataimban. Írj nyugodtan ha egyre gondolunk, és attól se félj ha más a véleményed. Én mesélek, és figyelek. http://hatborzongato.blogspot.hu/ engem itt is megtalálsz.
2010. január 23., szombat
Itt a tavasz
Három évvel ezelőtt egy nagyon kedves barátnőmmel épp a reggeli sétát tettük a bolt felé, amolyan februári hidegben, és ilyenkor érdemes jó poénokkal elütni az időt. Nem sok kedvem volt sétálni, hiszen hideg volt, a világot hasonlóan mint most ledermesztette a tél. Itt vagyunk egymásnak, hogy ha egyikőnk éppen alább zuhanna egy megoldásra váró probléma miatt, a másik azonnal segítő kézzel kap utána, és reményt ébreszt a hétköznapokban amitől kicsit mindig szebb lesz a világ. Ez akkor is így volt , hisz ki ne lenne magába zuhanva a hidegben, mikor már a tavaszi napsütésben reménykedne, és a madarak hangja az egyetlen amit reggel hallani akar. Nem volt gáz, csak legalább mozduljunk ki. El indultunk a bolt felé, és nem emlékszem, de gondolom, hogy jó poénokkal vidítottuk egymást (hisz mindig ezt tesszük) közben éreztem amit gondolom már sokan, hogy a levegőt érő minden testrészem fagy járja át. Még az orrom is befagyott a hidegtől, ami alapjába véve egészen vicces jelenség lenne ha bele gondolok. Már a bolt közelében jártunk mikor az én legdrágább barátnőm egy csendes perc után észre vett valamit amit én nem. EGY RÖVID IDŐRE MEGMUTATTA MAGÁT A NAP. Nem kis teljesítmény pozitívnak lenni a hosszú tél után, és a napocska sugara bizony ha csak egy percre is, de újra félig tölti a poharat, és azt jelezheti, hogy hamarosan újra éled a világ.
A csendet megtörve a barátnőm szájából el is hangzott az életető mondat :
- itt a tavasz !
:)
Ez szlogen lett azóta nálunk, és a legjegesebb hidegben is, mikor a remény az utolsó ami eszünkbe jut, mikor a jeges szél járja át minden porcikánkat, de egy pillanatra megmutatja magát a fény, újra , és újra elhangzik persze az én számból viccesen, hogy bizony itt a tavasz.
Nem cukkolás ez ma már, inkább egy kedves emlék, hogy mikor az orrod is befagy a hidegben , mikor azt érzed ennek a télnek soha nem lesz vége, egy jó barát akkor is képes mosolyra fakasztani, és elhitetni veled, hogy legdermesztőbb , legsötétebb napjainkban is mindig ott lehet az a bizonyos fénysugár. CSAK NYUGALOM, LASSAN ITT A TAVASZ!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Ez de édes :) Imádlak titeket! :*
VálaszTörlés