Ma reggel akadtam rá a hírre a starlapon, és egy pillanat alatt eszembe jutottak a gyermekkori esték. Nagyon szerettem őt, és nehéz ezt elmagyarázni, de ha valaki akár így a filmvásznon végigkíséri az életünket, kicsit a részévé válik. Belopja magát a szívünkbe, az emlékeinkbe, és nagy a valószínűsége, hogy soha nem felejtjük őt el. Én nem fogom. Tiszta szívből sajnálom, hogy ő, és az elmúlt pár évben hozzá hasonlóan nagy tehetségek eltávoztak közülünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése