kertészkedés

Két éve igyekszem gazdagítani kicsi kertem némi virágzó növénnyel, de nekem valahogy ez nem úgy sikeredik mint azoknak akik nem én vagyok. Ide költözésünkkor ültettem egy virágot, amiről akkoriban még tudtam mi, de mivel nem igen akart életre kelni, elfelejtődött, és nem foglalkoztam többé vele. Nem úgy a természet. Miután több ízben felástam, és füvesítettem a kertet, ami nem kis teljesítmény volt, és természetesen a változatosság kedvéért az sem akart sikerülni. Feladtam, és hagytam , hogy a föld tegye a dolgát. Tette. Eltelt két év, és valami nőni kezdett. Fű, és virág. A virág még ma is ismeretlen eredetű , de idén másodszor mutatja meg magát. Csak nő, és erősödik, tulajdonképpen kiirthatatlan lett. Azt nem mondanám, hogy nem gyönyörű, de miért nem akkor csinálta amikor drukkoltam neki ? :(
Idén még bátrabban álltam neki a dolognak, jácint , és tulipán. Elhervadt a cserépben, tulajdonképp megrohadt. Már épp ki akartam dobni, mire látom alul zöld levélke virít :) gyorsan kiültettem . Napocska, eső, és lesz szép virág. Na peeersze. Azóta is ott pihen ahogy oda tettem. Nem értem én ezt, de valami azt súgja még a növények is nekem akarnak keresztbe tenni, nehogy véletlen igazam legyen. Ültettem retket, hagymát, paprikát. Még soha életemben nem csináltam ilyet, de gondoltam ha megvenni már nem tudom majd termesztem. Eddig még csak a puszta föld látszik, és félő, hogy ez is majd két év múlva terem csak úgy kicseszésből. (ez persze vicc, annyit én is tudok, hogy ha idén nem, akkor tuti soha. )
Szóval a vidéki életnek vannak előnyei ha az ember próbálkozik, és még több ha ért is hozzá. Ma például aranyesőt "ültettem" , hogy ez nálam mit jelent?
Tegnap a kisfiam szedett nekem pár ágat egy bokorról, amit egy üvegben pakolásztam jobbra- balra. Ma már kezdtem kissé kiakadni az ágakra, de nem dobjuk ki, mert a gyerek szedte, szíve lelke benne, meg a bőre is amit lekarcoltak az ágak. Ezért ki nem dobjuk, de mit lehet vele kezdeni. A barátnőm sugallatára, amit az ő anyósa sugallt, lenyomtam. Ez azt jelenti, hogy kinéztem egy sarkot a kertben, és adj neki, bele tömködtem az ágakat. Az előnye, hogy nem dobtam ki, és útban sincs, és állítólag saját növény lesz belőle. Szerintem csak minimum két év múlva. Bár most nagyon szép.

Ez még messze nem minden! Én elszánt vagyok az életem minden területén, ezért új ötlet fogant meg a fejemben.




Miután ajándékba kaptam a kedvenc virágom, ami hálásan virágzásnak is indult, és azonnal életre kapott nálam (orgona), kitaláltam , hogy gyümölcs fát is akarok. Azt még nem tudom milyet, de arról legalább tudom, hogy ha két év múlva hoz gyümölcsöt az nem kicseszésből van, hanem teljesen normális. Picit attól tartok mi van ha nem hoz. De ez a jövő zenéje, hisz még itt sincs.
Ez van ha egy városi tudatlan kertre kap :) de én bízok magamban, előbb utóbb csak kivirágzik minden. Ha más nem is, de a körülöttem lévő természet biztosan.

Amikre büszkék vagyunk :
Van török szegfűm, ez nagy sikerélmény, és rendkívül halkan megjegyezném, hogy a büdöske is mint a gomba szaporodik a kertemben. Persze tudom ez nem az én hihetetlen kertészkedési tudományom jele, hisz ahol leesik ott ki is nő, de nekem nagyon tetszik.