A színek a fény és a kellemes zene tökéletesebbé teheti az életünket. Imádom az őszi napokat ,valóban arannyá válik az egész világ. Gyermekkoromban a kedvenc szórakozásom volt az avarban sétálni és nézni ahogy a fény áthatol a hatalmas diófa levelei közt. Még ma is érzem az illatát a ligetnek ahová egy nagyon kedves tanítónénim vitt el minket játszani. Vannak dolgok amiket soha nem felejt el az ember. Néha sokkal jobban emlékszem az illatokra mint akár a képekre. Ha jön az ősz még ma is eszembe jut az új könyvek illata az iskolakezdéskor, a virágok az utcán amerre iskolába mentem. Jó,hogy van ami nem változik ,mert az emlékek miatt még élni is sokkal jobb. Lehet eltelt sok hosszú év, de egy rövid időre minden ősszel újra gyereknek érezhetem magam a hatalmas ,szinte égig érő fák alatt. Előkerül egy mesekönyv, eszembe jutnak a régi játékok, barátok akik eltűntek azóta.Jó lenne megkeresni őket és egy napig újra átélni az igaz barátság és összetartozás érzését.
Én Veszprémben éltem sokáig az volt az igazi otthonom. Ott éltek a barátaim ott jártam iskolába,és ott halt meg az édesapám. Mindent otthagytam. Magamból is csak egy keveset hozhattam ide ahol most élek. Néha egy -egy pillanatra meglátom a várost, és lepereg előttem az a régi élet, olyankor tudom valahol rossz úton kanyarodtunk el.
Szia Lilla!Valahogy úgy éreztem érdemes nálad körülnézni! Tetszik a blog, és most vettem észre, hogy Pécsen éltek!Én nem hiszem, hogy rossz úton kanyarodtál el!!!!Nem tudom én itt tudnám-e hagyni ezt a várost, nagyon kötődöm már hozzá! Puszi: Timi
VálaszTörlésSzia Timi!
VálaszTörlésKöszönöm a hozzászólást, és valóban igazad van, Pécs az a város ahol vagy örökké akar élni az ember, vagy egyáltalán nem. Én a rossz utat nem konkrétan Pécsre értettem, ha olvasod akkor látod nem mennek túl egyszerűen a dolgok.
Nagyon örültem neked! :)
Köszönöm a kedves szavakat.
Lilla