Van egy munka amit pár hónapja csinálok, és sok tapasztalatot szűrtem le belőle, de van olyan ami a leginkább felkeltette a figyelmemet. A bizalmatlanság. Megfelelő kommunikációval azt gondolná az ember, hogy áttörhetőek bizonyos falak, de nem így van. Az alap előre megtanul szöveg manapság nem előremozdítója egy tárgyalásnak, hanem sokkal inkább taszítja az embereket. Még a legképzettebb vezető is ódzkodik tárgyalásokat kezdeményezni, egy sablon szöveget regélő ügyintézővel. Az élet igazi furcsasága, hogy szerény tapasztalatom alapján az emberek manapság is a vicces, kedves megkeresésre reagálnak jól, mikor bár megkapják a konkrét információt, de minderről nem egy géphang, egy előre leírt szöveg tájékoztat. Sok ember határozottan mond nemet ennek ellenére is akár egy számára valóban kedvezőbb lehetőség hallatán, sőt akkor is ha ezt a saját jól bevált szolgáltatója kínálja. Ami azért lássuk be döbbenet, hiszen vele megkötötte a szerződést, és ha kedvezőbb ajánlatot kap, elbizonytalanodik, vagy nem is kéri. Érthetetlen számomra az a fajta visszahúzódás, amivel elzárkózik sok ember attól is, ami alapjába véve jó neki, csupán azért mert a bizalmatlansága a saját önbizalmát is leépíti. Beszéltem kis nyugdíjas emberekkel , és nagy vállalatok gazdasági igazgatójával is, sokszor a különbség megdöbbentő, hisz az ajánlat mindkét félnek a kedvezőbb lehetőség. Volt olyan nyugdíjas hölgy aki annak hallatára , hogy valamiért amit eddig oly beváltan használt kevesebbet kell fizetnie, azt felelte nincs szüksége rá. Hiszünk, nem hiszünk alapjába véve teljesen mindegy a lényeg, hogy már nem csak akkor vagyunk bizalmatlanok mikor esetleg valaki egy kölcsön reményében keres meg minket, hanem akkor is ha segítséget kaphatnánk, vagy egy kedvezőbb anyagi lehetőséggel állunk szemben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése