Sokszor írok arról milyen nehéz, vagy nehéz volt nekem megoldani dolgokat, és mennyire magányosan éltem meg az életem meghatározó pillanatait. El kell mondanom, hogy mindentől független optimista vagyok, bár nem mindig voltam én sem az. Aki korán kezdi az úgymond nagybetűs életet, annak szembe kell néznie azzal, hogy nem lesz egyszerű, és aki ezt egyedül igyekszik megoldani annak igazi kihívásokkal kell szembenéznie. Voltak nehéz szakaszai az életemnek, és ezek most sem múltak el, de nem a múltamban élek, hanem a jövőmet igyekszem irányítani. Nem mindig volt ez így. Sokáig éltem nyugtatókon, és kezeltek néha számomra érthetetlen problémákkal, mert meg sem tudtam igazából magyarázni mi okozza a gondjaimat, csak hagytam sodródni a dolgokat arra számítva, hogy a megoldást mások jobban tudják mint én. Rész igazság van csak ebben, mert valójában minden döntés a mi kezünkben van, és ha valamire jó volt a kezelés a gyógyszer függőség, és az, hogy tőlem független dolgok irányítottak az az volt, hogy rájöttem mindvégig az én kezemben volt a gyeplő, csak hagytam elvenni egy időre. Rá jöttem nem akarom az életem mások, leginkább más emberek, és orvosságok irányításában élni. Meggyógyultam -e ? Nem tudom, beteg voltam - e. Megrekedtem egy gondolatnál ami megmérgezte az életemet, és nem tudtam észre venni, hogy a döntéseket én hozom. Jobb volt elfogadni, hogy a múltamban keressem a gyökerét a bajnak, és hinni Egyedül gyenge , és kevés vagyok a megoldásokhoz, mint meghozni a saját döntéseimet szabad akarattal. Erősebb vagyok, és erősebb lettem attól, hogy rájöttem én irányítok, és ezt nem veheti el tőlem senki. Ha egy problémát meg kell oldanunk a lehetőség a kezünkben van, és mi történhet? Semmi. A rossz döntéseinket éppúgy el kell fogadnunk mint ha jól döntünk, csak azt picit nehezebb következmények nélkül megúszni. A gyermekeim jelenléte az életemben segítenek meghatározni mit ne tegyek soha, és megláttatni velem a szép dolgokat a legnehezebb pillanatokban is. Biztosan tudom, hogy mindenkinek van, lehet egy szép gondolata, ami visszahozza az egyensúlyt, csak hagyni kell, hogy feltörjön, és megmutassa merre kell mennünk. A döntések befolyásolják az életünket, de nem csak a miénket. A körülöttünk élő emberek mind érzik ha rossz döntéseket hozunk, vagy mert benne vannak, vagy mert belerántjuk őket. Vannak lehetőségek!
Véget vetni homokba dugott fejjel, vagy felszegett fejjel szembe nézni a dolgokkal. Ami a vicces az egészben, hogy mindig minden esetben MI DÖNTÜNK!